Légylárva és pióca terápia

Gangrénás (rohadó vagy halott szövet) sebek kezelésére - melyek jellemzően sérülés vagy nem megfelelő vérellátás miatt alakulnak ki, rendkívül hatékony módszer a légylárva terápia. Először háborúk során vették észre, hogy a légylárvával fertőzött sebű katona túlélési esélye magasabb volt, mint a fertőzetlené.

Ezt továbbfejlesztve 2004-ben már az FDA (USA) jóváhagyott légylárva készítményeket orvosi felhasználásra. Általában ezt a módszert akkor használják, ha az antibiotikumos és más egyéb módszerek kudarcot vallanak. Vagyis utolsó mentsvárként használják - valószínűleg az emberek ellenérzése miatt. Bár felmerült már kérdésként, hogy esetleg a betegség korai szakaszában alkalmazva a terápia sem tartana olyan hosszan.

Piócák és légylárvák (zöldlégy) felhasználását orvosi célra bioterápiának hívjuk. Közel kétezer regisztrált orvos van a világon, mely a módszert használja.

Természetesen ha háziállatnál vagy embernél természetes úton hasonlót észlelünk, az rendkívül veszélyes lehet, hiszen nem minden légylárva jótékony hatása, illetve sok lárvaként azonosított petéről kiderülhet, hogy nem is az. A legyeknek sokezer típusok létezik és csak párat használnak a bioterápia során.

Piócákat akkor használnak, amikor emberi testrészeket illesztenek vissza a testre (leszakadt ujj stb.). Nagyon sok páciens köszönheti piócáknak elveszett testrészének újbóli rendes működését.
A pióca harapása különleges. Gyakorlatilag órákon keresztül vérző kerek seb, mely alatt az erek működése és a vérfolyam élénk.

Egy visszavarrt ujj esetén pont erre van szükség. Hiszen az artériák viszonylag könnyű újra egyesíteni. Sajnos a kisebb erek esetén komoly gond lehet a vérellátás biztosítása. Ilyenkor vetnek be piócákat.

Piócákat egyébként horgászok is használják csalinak.